A reggel

A reggel a szokásos módon indult, a fürdőbe mentem zuhanyozni. Belenéztem a tükörbe, és fanyalogtam, hogy milyen gömbölyű vagyok ott, ahol nem szeretnék, máshol meg puhány, és ormótlan, a bőröm pedig emlékeztetett egyrégi megfakult bőrtáskára. Az arcom pedig "földrengésre"..

Megszólalt egy hang bennem kritikusan:

-Több zöldségre, vízre lenne szükséged. És pihenésre, kirándulásra, mozgásra...

Aztán meglepődve vettem észre a testem-Lelkem hangját is:

-Mi lenne, ha szeretnél és elfogadnál úgy, ahogy vagyok? Mi lenne, ha szeretettel gondomat viselnéd?

Őszintén meglepődtem és elgondolkodtam... és azóta minden reggel eszembe jut ez a belső hang.

Azóta eszem több zöldséget, iszom több vizet, és tornázom többet: Szeretetből, és nem félelemből, hogy hanem teszem, akkor mi lesz?!

Én most már, Szeretettel gondját viselem a testemnek. Ez az egyetlen "hely, ahol lakhatom."

(Oroszjuli)