Feltámadunk!

Rajzoltunk.

Jó kis csapat volt, mindig megcsinálták a házi feladatot. :)

Volt aki annyira rajzolt, leégette az ebédet. :) :) :)

Gyuri a fia „helyett” járt, Ő volt a daganatos beteg. Minden vasárnap találkoztak, megbeszélték mi volt, Gyuri pedig írta a „házi feladatot” amit a fia diktált.

Hogy a rajz melyiküké volt, nem tudom.

A folyamat végén a rákos sejtek a temetőbe kerültek, gondosan és jó mélyre elföldelve. Nagyon életszerű volt, még a temető bejáratán is ott díszelgett a felirat: FELTÁMADUNK!

Mondom Gyuri, ez nem lesz jó.

• Ha már egyszer eltemetted, ne ígérd be nekik a feltámadást!
• De hát ez szokott lenni minden temető bejáratánál! – így Gyuri
• Gyurika, lehet hogy ez szokott lenni, de Te akkor se akard feltámasztani azokat a nyomorult rákos sejteket!!!

Na ezen elvitáztunk még egy ideig, végül következő alkalomra Gyuri kijavította a feliratot:

MEGHALTUNK.