Ajánlás

Dr Prezenszki Zsuzsa pszichiáter, pszichoonkológus írása

Mint a magánéletben is, az ember szakmai életében is vannak kiemelkedő pillanatok. Ezek az öröm mellett a visszatekintés, értékelés, összegzés és további út-kijelölés állomásai is. 

Számomra ilyen mérföldkő Fodorné Vincze Anna pszichológus most megjelenő könyve. 

Magam az ezredforduló jeles évében találkoztam első ízben a Simonton módszerrel. Az akkori Nyírő Gyula Kórház - jelenleg Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet - orvosaként épp a vizitről indultam vissza a szobámba, mikor kolléganőm utánam szólt: „szerveződik egy Simonton tréning, lenne kedved jönni?” Magam is meglepődtem – nem a válaszon, hanem azon, milyen mélyről, szinte lelkem legbelső bugyrából tört fel a lelkes válasz: IGEN! 

Azt azonban meg kell vallanom, hogy fogalmam sem volt hogy mi ez. Valahogy mégis éreztem, hogy olyasmi, amit nagyon régen keresek. 

Pszichiáter szakorvosként sokat tanultam és tapasztaltam az emberi psziché lenyűgöző működéséről. A gubancokról is, de a lehetőségek végtelenjéről, tágasságáról is, ahogy a lélekben csomót kötő elakadás szinte váratlanul, egy senki által nem várt vagy remélt külső vagy belső erőforrás megjelenésén keresztül feloldódhat. Valami mégis hiányzott. A lélek működése iránti lelkesedésem sem feledtette el mindazt az ámulatot, amit az emberi test felépítése váltott ki bennem egyetemi éveim óta, az a szépség, harmónia, ami az elemi szintektől kezdve az összetett szerv rendszereken át a szervezet szabályozás jellemzi. 

És bár az emberi pszichés és szervi működésről külön- külön oly sokat kaptam, hiányzott a kapocs a test és lélek között, az a kölcsönhatás, az az egység, amibe egészlegesen tartozunk. 

2000-ben részt vehettem hát azon a csoporton, ami meghozta a válaszokat, még ha mára úgy érzem is, hogy igazi válaszként kérdések tömkelegével ajándékozott meg: Simonton- tréning Dr Hermann István pszichiáter vezetésével. Az első, legmeghatározóbb benyomásom az volt, hogy a Simonton házaspár által felmutatott modell megadja ezt a hiányzó elemet egy nagy összképből, az összeköttetést test és lélek között, érzelmi működésünk, helyzetkezelésünk, megéléseink és szervezet válaszreakciói: egészség vagy betegség között. 

Onkológusi pályája elején Simonton doktor és akkor, pszichológus felesége egy nagyon egyszerű kérdést tett fel. Vajon miért van az, hogy valaki ugyanolyan diagnózissal, a rák ugyanazon stádiumával, hasonló életkorral és egzisztenciális háttérrel sikerrel küzd meg a betegséggel, még mások elbuknak…?! A válaszért betegeihez fordult és amit így megtalált, azon belső lehetőségek, eszközök összessége, ami ismeretlenül és feltáratlanul is bennünk rejtőzik. A személy saját erőforrása, mindaz, amit aktiválni képes a felborult szervezeti egyensúly helyreállításáért. A hétköznapi csoda lehetősége, egy valóban létező és felfedezhető út egy olyan komoly állapottal való megküzdésben is, mint a daganatos betegség. 

A Simonton házaspár nevéhez fűződő „gyógyító imagináció” gyakorlat olyan képek - „ imaginátumok” - szándékolt, megtervezett felidézését jelenti relaxációban, amik a tapasztalat szerint alkalmasak az immunrendszer működését segíteni, fokozni, hasonlóan ahhoz, ahogy egy citrom képének gondolati felidézése beindítja a nyálmirigyek aktivitását. A működésében így megerősített, megtámogatott védekező rendszer erősebb, sikeresebb abban a csatában, amit a rákos sejtek elpusztítása, szervezetből való kitakarítása jelent. 

Az e módszer által közvetíttet üzenet azonban ennél sokkal gazdagabb. A képek nem csak a tudatosan előkészített és megtervezett gyakorlat során hatnak a szervezetünkre. A minket érő mindennapi hatások, érzelmek, gondolatok is lefordíthatók képekre. Amikor bosszankodunk, amikor valami kellemetlen vagy bántó élményen őrlődünk, ugyanúgy- bár akaratlanul – imaginálunk! A sérelem képeit hívjuk elő újra és újra…és persze ezzel belül ismét „előállítjuk” ugyanazokkal a kellemetlen, romboló érzeteket, és mindennek szervezeti leképeződését is, ahogy a konfliktus tényleges megtörténtekor! 

És bár a daganatos betegség valóban egy súlyos betegség, ami életet veszélyeztető következményekkel is járhat, a fentiekből érthető, hogy miért megterhelő és káros az a kép, ami a továbbra is mint rosszindulatú, mint biztosan halálos betegségről él a közvéleményben. Abban a közegben, ami a megküzdési út elején álló ember meghatározó, közvetlen környezete. 

2000-ben Dr. Horváth Béla orvos kollégámmal az Országos Onkológiai Intézetben Dr. Gődény Anna, a bőrgyógyászati osztály osztályvezető főorvosa támogatásával indítottuk el az első Gyógyító Képzelet csoportot. Azóta kiapadhatatlan, igazából a résztvevők nyitottsága, elkötelezettsége által fenntartott lelkesedéssel szervezem és vezetem a csoportokat, miközben lehetőségem van végigkísérni gyógyulási utakat, megtalált célokat, kikerekedett életeket. Még akkor is, ha a küzdelem vége az, hogy a test elfárad, hogy az anyag megadja magát a halandóság kemény törvényének, azt tapasztalom, hogy gazdagító és értékes lehet az akár csak hónapokra de méltó lezárással, az utolsó pillanatig fenntartott életminőségben végigélt élet. 

2012 óta nem csak betegekkel, de a daganatos betegek ellátásában részt vállaló szakmai és önkéntes segítő kollégákkal is lehetőségem van megosztani azt a tapasztalatot, amit a betegséggel küzdőkkel való munka során tanulhatunk az egyensúly visszaszerzésének, megtartásának kihívásairól, lehetőségeiről. 

Így találkoztam Annával egy képzési csoporton, azóta követem örömmel teli szívvel az ő elkötelezett, igazi jó értelemben vett segítő lélekkel végzett munkáját ezen a területen.

Nagy és fontos lépés ezen az úton e könyv megjelenése. 

A daganatos betegség biztos, egyértelmű gyógyítása még várat magára. Az onkológia azonban valóban jelentősen fejlődött és fejlődik, mint ahogy sokkal több bizonyítható tudásunk van a ténylegesen hatékony kiegészítő terápiás lehetőségekről is. Így hát még nagyobb veszteség, ha „rák” és „gyógyíthatatlan” között egyenlőségjelet teszünk. 

Az e könyvben bemutatott életutak gyönyörű tanúságtételek a rákos megbetegedés jelentette, testet- lelket alapjaiban megrázó mély félelem, elveszettség között is sok jó szándékkal, sok segítő társsal/ - eszközzel visszanyerhető EGÉSZ-ség mellett!

Prezenszki Zsuzsa