Rátalálni Önmagunk Középpontjára
Rátalálni Önmagunk Középpontjára
Vagy inkább visszatalálni hozzá, az pontosabb, de R-betűvel kell, hogy kezdődjön, úgyhogy így marad. Mert a Regea Önkéntes Képzés kezdőbetűihez kerestem hozzánk jobban illő elnevezést. Találó lett! Lényünk középpontja, a lényegünk magva… a pont, ahonnan kiárad az az energia, az a szeretet, aki mi vagyunk. Ezek nagy szavaknak tűnnek, megfoghatatlan dolognak, ami mégis egy pillanat alatt megfoghatóvá, tapinthatóvá válik, amikor találkozunk. Testet ölt és láthatóvá válik az egymásra ragyogó arcokban, a felcsillanó szemekben, az ölelésekben.
Nagy örömmel és büszkeséggel jelentjük: Alapítványunk újabb mérföldkőhöz érkezett! A mai nap beindítottuk az önkéntes képzésünket, azokkal az emberekkel, akik szívünk-lelkünk csücskei, régi motorosok nálunk, másokat segítő gyógyultak, vagy lelkes, fiatal, tenni akaró kincset érő szakemberek. Szinte mindenki azonnal igent mondott, akiket meghívtunk! Kicsinek bizonyult az első lefoglalt helyszínünk, másikat kellett keresni. Ahogy lenni szokott, jöttek a nehézségek… nem is vártunk mást, minden mérföldkőnél ez van, próbára tesz a Gondviselés, tényleg komolyan gondoltuk-e? Lesz-e jó hely, megkapjuk-e, kinyitják-e hamarabb a kedvünkért, fog-e zuhogni az eső a szabadtéri programunk alatt? Hogyan fogok fotózni elromlott telefonnal? És lőn. Az egri Civil Közösségek Háza nagyon jó helyszínnek bizonyult , szuperül elfértünk, idegenvezetőnk remekelt, mint mindig, és csak a városnézés utolsó perceiben eredt el az eső. Hát mondjuk, melegünk nem volt, de mintha csak a mi kedvünkért történne, láttunk hindu esküvőt tradicionális viseletben, érkeztek végvári vitézek korhű ruhákban, zenéltek az oszmán sátorban, lőttek ágyúval 15.52-kor… Megnézhettük Gárdonyi titkos írását, és találkozhattunk az egri Darth Vaderrel is. Idegenvezetőnk előadása tele volt apró, színes információkkal, humoros sztorikkal, nagyon élveztük! (Köszönet érte, Angyalné Dobos Virág!) Rengeteg, jobbnál jobb fotó is készült! (Köszönet érte Vitek Eszternek, Vadásziné Évának, Komárominé Elvirának, Guba Adriennek, és ha küld még valaki, neki is!) Az Itt és Most étterem figyelmes személyzetéről, akik megőrizték nekem az ott felejtett táskámat, csak felsőfokon lehet nyilatkozni, hát még a nagyon finom, és hatalmas adagnyi étkeikről!
De a lényeg, a csúcsélmény, a flow, az a délelőtti tréning volt. Mindig nagy élmény, ha lelkes, motivált emberekkel dolgozunk, de ha azért ülnek ott, mert annak a küzdelemnek a nyereségét akarják megosztani másokkal, amit ők már sikeresen megharcoltak- na, az mindent visz! Azokat a gyógyultjainkat hívtuk, akikről tudtuk, hogy már most is vezetnek csoportokat vagy segítenek másoknak, vagy tervezgetnek ilyesmit- és ennek terhét el is bírják lelkileg. Melléjük még olyan szakembereket (pszichiáter, pszichológusok, coach) vezetett az utamba a Jóisten, akik elhivatottan hordozzák betegeiket nemcsak a dossziéikban, hanem a szívükben is.
Kegyelmi pillanatok voltak. Jöttetek az ország minden pontjáról, még Szabadka mellől is. A régiek hangosan örültek egymásnak, kíváncsian méregették az újakat, én olyan izgatott és meghatott voltam, hogy alig tudtam elmondani a szövegemet. Egy kis virággal köszöntem meg Klárinak, hogy annyi éve mellettem áll, és támogat minden agyament ötletemben, és hálát adtam a mérföldköveinkért is. Egy kis alapítvány életében ezek olyan nagy dolgok: az első csoport, az első tábor, az első könyv, az első önkéntes képzés… Kiosztottuk a már szakkönyvnek is beillő munkafüzeteket (hány átdolgozott éjszakába kerültek…), és előadások helyett inkább az önismeretre helyeztük a hangsúlyt. Rajzoltunk fát és a kezünket, megnéztük az erősségeinket és a belső akadályainkat. Átbeszéltük, honnan tudhatjuk, hány pontosak vagyunk (mert csak kellő pontszámmal tudunk jól reagálni másokra is), és azt is, hogyan tudunk emelni ezen a pontszámon. Gyűjtöttünk örömforrásokat, (ami házi feladat is lesz nektek), bemutatkoztunk képekkel, beszéltünk elvárásokról és pillanatnyi érzéseinkről.
Jó volt veletek. Jó volt az elmélyült csend és a nyüzsgés is. Érzékletes képeket alkottatok a zárókörben: beszéltetek lélekemelésről, lélekbenzinkútról, lélekerőműről, biztonságról, szakmaiságról, elhivatottságról- ahogyan megéltétek ezt a mai találkozót.
Köszönet Nektek, hogy eljöttetek, és beletettétek időtöket, energiátokat, szíveteket-lelketeket ebbe a mai napba! Rátaláltunk Önmagunk Középpontjára. Remélem, még sokszor fogjuk együtt felkeresni!
fva
képgaléria: https://regea.hu/hu/kepgaleriak