Kovászos tábor :)

Egyszer volt, hol nem volt, idén is újra volt egy tábor. Kovász-tábornak nevezték tavaly, annyira megtetszett, idén is az lett, de csak utólag… Amikor Márti előszedte a tavaly óta őrizgetett kovászát, és szétosztogatta. Kovásztalannak indult a tábor, de miután mindenki beletette a saját részét, ami lehetett torna vagy szalonnasütés, kreatívkodás vagy éneklés, tánc vagy fotózás, bizony kovászosabb lett az mindennél!
Jöttek az előadók, szépen sorban. Csillogott a szemük, lelkes volt a szavuk, és meggyőzően bizonygatták, hogy bizony, rajtunk múlik sok minden! Az onkológus leült közénk, és előadás helyett beszélgethettünk. Derekasan állta a sarat, amikor elkezdtük mondani az egészségüggyel kapcsolatos rossz élményeinket, és minden kérdésre türelmesen, és pozitívan(!) válaszolgatott. Elmondta, hogy ez a kór ma már nem halálos, hanem krónikus betegség, és többféle áttéttel is lehetséges együtt élni jó életminőségben… Két leányzó szívéről is mázsás kövek gördültek le jól hallhatóan, amikor értelmezte a leletüket, és elmondta azt, amit időhiány miatt a saját kezelőorvosuk nem mondott el…. Hogy bizony az nem áttét ott a csontban, hanem a zajló, felépülő csontfolyamatok biztos jele. Ami ugye, nagyon nem mindegy. Tehát, jövőre örömtáncolni is fogunk…
Darvai doktor úr vastapsot kapott, és egy óra helyett majd két órán át hallgattuk szájtátva, erőt sugárzó, humoros, biztató szavait. Csóka Judit meseterapeutával nevetve mondtuk együtt a mondókákat, énekeltük a dalokat, és valódi mesetudattal hallgattuk a kővé változott birodalmat megmentő bátor katona meséjét. Aztán felsorolhattuk, mi az, ami bennük vált kővé az évek során, és kifelé kívánkozik… A felébredt, örömteli gyermeki énünkre többen is rácsodálkoztunk.
Prezenszki Zsuzsáról csak felsőfokon lehet beszélni! Megmutatta, hogyan tudjuk megnyugtatni a bennünk tomboló krokodilbébit… lélegeztünk és énekeltünk, öleltünk és masszíroztunk… meditáltunk, nagyokat nevettünk, és közben megtanultuk, miből áll a tökéletes félelem receptje, és hogyan lehet elrontani… Zenéket hallgattunk, és videoklipet forgathattunk rá…
Reggel meridián tornáztunk Mártival, este Pink Ribbonoztunk Icussal, OH kártyáztunk Julival, és csodákat alkothattunk Melindával, legyen szó akár gyöngyszövésről, akár kavicsfestésről vagy kis állatok varrásáról… társasjátékoztunk és szalonnát sütöttünk, gyümölcsleveket és salátákat gyártottunk. Volt kineziológus és gyógynövénytermesztő, volt Józsi Atya, aki most nem a humorát, hanem a teológiai tudását csillantotta meg, volt hangtál-, és illóolaj-bemutató… Klári nagyszerű tréning-gyakorlatokat mutatott a félelmeink kezelésével kapcsolatban, Ara felolvasott a kedvenc angyalos novelláimból…Tartott előadást Hegedűs Ági, és Mazurek Magdi, akit mégsem engedtünk el családállítás nélkül… hát az bizony nagyon hűha volt…
Mesélhetnék még a ragyogó őszi napsütésről (ezúton is köszönjük az időjárás-felelősnek!), a fenyőfák alatt pompázó, tányér méretű mesebeli piros fehérpöttyös gombákról, vagy Bandi apuról, a kandúrról, aki örökbe fogadta az árva kiscicákat, és megengedi, hogy szopizzák – a szőrét…
És hát Pintér-tanya, az Pintér-tanya… vannak vele nehézségeink, de ugye, hasonlóan a magyar citromhoz, a miénk… Nézegetem Királylányunk fotó-gyűjteményét… 1300 db remekmű, nehéz válogatni belőle… nézem az arcokat a tábor elején, és a végén… látványos a különbség! Nagyon kovászos volt ez a tábor, köszönet és hála érte minden résztvevőnek, előadónak, önkéntesnek és támogatónak!

Comments are closed